osso buco

Nagyon régen ki akartam már próbálni az osso bucot. De valahogy mindíg, minden összeesküdött ellenem és rendre közbejött valami, ami miatt nem tudtam elkészíteni. Jó pár hónappal ezelött láttam egy fözös müsorban egy olasz pasit, aki olyan átéléssel alkotta, majd fogyasztotta el a stáb többi tagjával a zöldséges lábszárat, hogy szabályosan folyt a nyálam a tv elött. Rengeteget beszélt fözés közben, de azért a receptet sikerült kihámoznom a sok összekötö szöveg közül. Végül azért belekukkantottam Stahl könyvébe is, mert emlékeztem rá, hogy már nála is olvastam valamikor. Lényeg az, hogy sikerült gyönyörü húst kapnom, ergo adva volt, hogy osso buco legyen. Igen, de mikor? Közben vasárnap bolhapiacra készültem, ami nálunk azt jelenti, hogy délelött nem tudok fözni, pedig nálunk a vasárnapi ebéd szent és sérthetetlen. Már ami a férjemet illeti. Faggattam is barátnömet, hogy mit fözzek olyat szombaton, ami jó melegítve is és, amikor haza eesek a piacról melegítsek és ehessünk. Kaptam is töle jó ötleteket, amikor bevillant, hogy a mélyhütömben vigyorog a borjú lábszár. Nem volt kétségem, hogy szomorú sorsa lesz, mert megfözöm. Igen, de mikor? Mert ennek kérem idö kell. Nagyon sok idö. 8-10 óra minimum, a 100 fokos sütöben. Addig törpöltem, míg kiötlöttem a végsö megoldást, megszentségtelenítve ezzel az olaszok szent receptjét. Ugyanis szombaton elökészítettem – átsütöttem a húst és elkészítettem a zöldséges alapot, majd az egészet belezuttyantottam a kuktába fél órára, majd eltettem másnap reggelig. Vasárnap reggel 6-kor, félig még csukott szemekkel (kávé elött!!!!!) betoltam a 100°-os sütöbe és magára hagytam a húst. – cseppet sem sértödött meg. Délben, mikor haza értem és a rizotto is elkészült, kihúztam a sütöböl a világ legpuhább, legomlósabb osso buco-ját. Meg kell mondjam: nagyon-nagyon ízlett, viszont “emberes” kaja a javából. Kifejezetten téli kaja, nyáron még véletlenül sem tudnám megenni, mert valahogy “tömény”. – De fantasztikus. Sáfrányos risottot készítettem hozzá, amitöl a családom elöször kicsit prüszkölt, mert mindenkit (érdekes, hogy engem nem!) a tejberizsre emlékeztetett. Aztán megszokták és tisztára nyalták a tányért. Kell ennél nagyobb elismerés?

 

003

 

4 szelet borjú lábszár (csonttal -kb. 2 ujjnyi vastagra vágva)

3-4 e.k. olivaolaj

kevés vaj

só,  bors

kevés liszt

2 fej vöröshagyma

4-5 gerezd fokhagyma

2-3 sárgarépa

2-3 szárzeller

zellergumó

1  kis dobozos paradicsompüré

babérlevél, kakukkfü

2 dl száraz fehérbor

3 dl húsleves

 

page 

A hús szeleteket sóztam, borsoztam, majd egy gondolatnyi lisztben megforgattam öket. Az olajat és vajat egy serpenyöben felmelegítettem és húsok mindkét oldalát rendesen megsütöttem. Ez azt jelentette, hogy 1-2 percig hozzá sem nyúltam, így szépen barnára sültek. A húst egy tányérra szedtem és fóliával letakartam, hogy meleg maradjon. A visszamaradt zsíradékon az apróra vágott hagymát és fokhagymát elkezdtem dinsztelni. Pár perc után beköltöztettem a szintán kockára vágott répát, szárzellert és zellert. 6-8 percig pároltam öket együtt. Rákanalaztam a paradicsom pürét, 1-2 percig pirítottam ezt is a zöldségekkel együtt. Közben azért kevergettem, mert féltem, hogy leég. Tettem bele 2-3 babér levelet és 4-5 ágacska friss kakukkfüvet is. Felöntöttem a borral és a húslével. Eredeti recept szerint, ilyenkor kell számüzni a sütöbe, de én a kuktába tettem a zöldséges alapot, ráfektettem a hús szeleteket, lezártam a kuktát és sípolás után 30 perccel le is kaptam a tüzhelyröl. Fentebb már írtam a reggeli történetet. A sütö elvégez mindent helyettünk. Sáfrányos rizst föztem mellé. A receptet, ha kéritek leírom szívesen, csak szóljatok. Bár tényleg nagyon egyszerü elkészíteni.

Puha kenyér, baguett mindenképp legyen kéznél, mert a sürü szaft tunkolás után kiáltozik!

 

/itt pedig pár gasztro kincs a bolháról, a teljesség igénye nélkül: (jegyzem a tál, amiben az osso buco van, az is a bolháról vándorolt haza velem)

page

Reklámok
Kategória: borjú, csöben sült, föétel, hétvége, olasz | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

19 hozzászólás a(z) osso buco bejegyzéshez

  1. trinity szerint:

    Erre vártam, most is szívesen tunkolnék kicsit..van még???
    A fejléc: TÖKÉLETES LETT!!!!!

  2. Gyöngyi szerint:

    Ancsika, rég voltam, de azért néha bekukkantok! Ezek a fotók.. lenyűgözőek, fantasztikusan ügyes vagy! Kész profi!

  3. sedith szerint:

    Aztamindenit! Ez a fotó! Olyan, mintha itt magam előtt látnám! Csak kár, hogy mégsem úgy van. Most rögtön felfalnám. Én is láttam egyszer, hogyan készítették, de abszolút nem emlékszem részletekre. Egyszer kipróbálom, csak jussak borjúlábszárhoz!:)

  4. hargitai.bea szerint:

    Nálunk ez az étel a férjem reszortja.
    Pénteken este mikor indult munkából haza, felhívtam, hogy légyszii, vegyél hozzávalókat, és
    szombatra ezt kértem. Csak úgy.
    Világbajnok finom volt! Egyszerűen nem maradt időm, hogy lefotózzuk, annyira neki estünk. 🙂
    Amúgy pont így nézett ki, mint a tiéd, csak a miénk nem borjú lábszárból, hanem combjából készült. 🙂

  5. ORsolya szerint:

    ezekklel a színekkel teljesen elvarazsoltál, ami nagyon kellemes, mert itt körülöttem napok óta szürke szürkével a domináns szín. egyébként meg megint sikerült olyan helyzetbe hoznod, hogy nem tudom eldönteni, mi a jobb a recept vagy a képek;-)

    én is bolhát akarok……

  6. hargitai.bea szerint:

    Ne mondj már ilyet, hallod -e?
    Ez a fotó magáért beszél!!!!!

  7. Wise Lady szerint:

    Ez királyi kaja kérem szépen!

  8. duende szerint:

    gyönyörűek a fotók Ancsika! És az étel is szuper. Most jöttem rá ahogy olvastalak, hogy én ezt kb. 5-6 évvel ezelőtt megcsináltam karácsonykor. Mert a férjuram kapott gyönyörű őzhúst. Szóval nálam akkor vadhúsból készült, és ribizlizselével, meg krokettel tálaltam. Isteni étel.

    • ancsika1 szerint:

      Duende, köszi! 🙂 azért vadhúsból is nagyon finom lehet! Jajaj – el tudom képzelni! épp ma koketáltam a bótban egy hatalmas özcombbal. Aztán gyözött a jobbik eszem 🙂

  9. balga belga szerint:

    az a nyeles , csak az hiányzik nekem.
    TE Ancsi küld már a cimet , mert nem tudom küldeni a küldeni valót:)

    • ancsika1 szerint:

      balga! ugye, hogy ugye??? a múltkor gutaütést kaptam a pijjacon, mert egy hármas rezes-nyeles szettet vittek el az orrom elött, potom 10-ért. 😦 Ez az enyém most elég pirinyóka; nagyon gyúrok egy nagyobbra. Tudod! addig jár a kislyány a piacra….. (na jó, az egy másik mese! 🙂 )
      Küldöm!

  10. balga belga szerint:

    itt annyi rezet árulnak, hogy sokat. múltkor egész falura való volt. Majd nézek neked, ha arra járok:)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s