Napok óta szemezgettem a Hokkaido tököcskével, amit a célból vásároltam, hogy leves lesz belöle. De csak nem jött az ihlet. Iszonyat mennyiségü tökleves recept van a neten, de igazán egyik sem tetszett. Meg a tavalyi kókusztejes töklevest úgy gondaltam nehéz lesz felülmúlni. Végül az történt, hogy a sok recept olvasása után megszületett a fejemben egy majdnem saját verzió. Csipegettem innen is, onnan is és én is tettem hozzá. Így utólag már bevallhatom, elég bátor voltam, hogy a tököt és a birsalmát párosítottam, de nem nyúltam nagyon mellé. Nekem személy szerint nagyon ízlett; Anyukám kétszer szedett belöle és az úttól megfáradt Scofield is elégedetten kanalazta a meleg, sárga levest, amit temészetesen tálaláskor tökmagolajjal túrbóztam fel. Érdekesen fanyar, kicsit füszeres, igazi zimankós napokra való leves sikeredett.
1 kisebb Hokkaidó tök (700-800 g)
2 birsalma
2 szem krumpli
1 nagy fej hagyma
4-5 gerezd fokhagyma
fél ujjnyi gyömbér
olivaolaj
1,2 l zöldség alaplé
só, bors
kurkuma
szerecsendió
tökmagolaj
Elsö lépésként egy kisebb tepsit kibéleltem alufóliával és a 2 birsalmát betoltam a sütöbe. Több blogon is olvastam már, hogy sülve jobban kijön a gyümölcs aromája, ez gyözött meg arról, hogy inkább süssem, mint fözzem a birset. Amíg a birs sült, megharcoltam a tökkel és kb. 2×2 cm-es kockákra aprítottam, természetesen a héjával együtt, mert mint tudjuk a Hokkaido az egyedüli tök, aminek a héja is kiválóan alkalmas fogyasztásra – nem mellesleg intenzívebb sárga marad a színe is fözés után. A hagymát apróra vágtam, a fokhagymát és a gyömbért lereszeltem, a krumplit felkockáztam. 2-3 evökanályni olívaolajat hevítettem és a vöröshagymát elkezdtem rajta pirítani. Amikor már üveges volt, hozzáadtam a fokhagymát és a gyömbért is. (mennyei illatok!) Amikor kellöképpen rózsaszínre pirult felöntöttem a zöldségalaplével. Beletettem a tököt és a krumplit. Idöközben megsültek a birsek, amiknek a héját hülés után könnyedén le tudtam húzni. Ezt is felkockáztam és a félpuhára fött levesbe tettem. Füszereztem a levest kurkumával, sóval, borssal és gyömbérrel. Amikor már minden bennelévö megpuhult, elökaptam a botmixert és pürésítettem a bennelévöket. Ha sürü lenne, ekkor kell még zöldséglével a kívánt állagúra hígítani. Egyet forraltam még rajta, majd tányérokba szedtem, tökmagolajjal díszítettem és már kanalaztuk is.
Egyszerűen gyönyörű lett! Én nagyon is el tudom képzelni a birsalma-sütőtök párosítást!
Vesta, akkor kalandra fel!!! 🙂
Az alma és a sütőtök nagyon jó együtt, hát akkor ez mennyire finom lehet! 🙂
még nem ettem almát tökkel, de birssel tényleg finom! 🙂
Huuu!
Ez de jó, meg de szép már megint!:)
köszi Szepym! 😉
ez aztán tényleg mennyei, a fotók pedig egyenesen csodálatosak!! én is szívesen megenném, egész biztosan kipróbálom majd. elvileg most is minden van itthon hozzá;-)
Van még tök, vagy elhasználtad a tökpörkölthöz mindet? 🙂
Várom a beszámolót!
Én is jó ízűen kanalaznám! Csodásak a fotók! :))
Scofield?? Az eltünt Scofield?
Köszi Marcsi! 🙂
Igen-igen, az eltünt Scofield! Végre megismertük egymást! Emlegettünk. Nem csuklottál? 😉
ha most vulgáris lennék akkor azt mondanám”gecijóazatökösleves”.
Scofiled! de Te nem vagy vulgáris! 😉
Csodás színek, Ancsi!! Az illatát meg az ízét hozzágondolom….
Ja, igen…Scofield már csak ilyen-eltűnős, ugye???( kissé morcos smiley)
Trin! és milyen jó lett volna, ha együtt kanalaztuk volna! 😉
Ancsi-nagyon jó lett volna, bizony!!!!!
De gyönyörű! És milyen jól hangzik.
WL! Köszi! 🙂
triny jaj jaj, de vissza fele potolom , csak az elektronika kibabralt velem, na meg a sok élő rokon.
Ez állati jó! Imádom!
A képek gyönyörű szépek! Már megint 😀
Viki! Neked is köszönöm! 🙂
Gyere és fözök Neked is!
Scofield,
most aztán szavadon foglak!!
E-mailt írok kicsit később, de még ma!!!
mi krumpli hellyett csicsókát raktunk bele, nagyon finom lett.