Ez a recept az öreg, német nagymamák hagyományos, mézes karácsonyi receptje. Valami miatt eddig még sosem sütöttem meg. Talán azért, mert azt gondoltam, hogy van nekünk a mi jól bevált karácsonyi mézesünk, akkor meg minek kísérletezzem. Aztán a héten valamelyik délután elmentünk az egyik barátnömhöz, aki természetesen, a hagyományoknak megfelelöen az asztalra tette a karácsonyi apró süteményeket, a kávé mellé. Az én fiam úgy vetette magát erre a mézes süteményre, mint aki még világ életében nem evett volna semmit, föleg nem plätzchent. Szabályosan szégyelltem magam; még azt hiszik a végén, hogy éheztetem szegény párát. Gyorsan nekiálltam másnap délután és megsütöttem a német mézes sütit is.
500 g barna cukor
5 tojás
4-6 e.k. méz
1 cs. mézes füszerkeverék
600 g liszt
3 g szarvasagancssó (ammóniumkarbonát)
Mindent összekevertem egy tálban. (a mézet nem kell felmelegíteni!) Kibéleltem a sütölemezt sütöpapírral és két kiskanál segítségével halmokat tettem rá. Eléggé ragadós és amíg nem jöttem rá a technikára, addig rendesen kínlódtam vele. A technika pedig az volt, hogy megvizeztem a kezem és besegítettem a kanálnak. 160°-on kb. 12 percig sütöttem. Érdemes ott állni a sütö mellett, mert amikor elkezdenek pirulni jobb azonnal kivenni. Jó ropogós kekeszek lesznek, amik fémdobozban pár nap alatt megpuhulnak. (ebböl a mennyiségböl 4 tepsi sütemény lett)
Ancsika konyhája 
ööö, nagyon egyszerűnek tűnik a recept, de mi az a szarvasagancssó???!!!!! nem helyettesíthető szódabikarbonával??
hát, ez ammóniumkarbonát. Hogy ez szódabikarbóna-e, azt nem tudom! 😦
Valaki tölem okosabb biztos tudja rá a választ 🙂 Bocsi!
Az ammóniumkarbonát magyarul a szalalkáli. Bár tulajdonképpen a szódabikarbóna is megfelel a célnak.
Dulmina! Nagyon köszi! 🙂
Ez sem kiasadag, de karácsony előtt nem is érdemes elaprózni:))
Éljenek a német nagyik – tetszik a recept, el is mentettem-köszi, Ancsika!!!!
( Azon azért jót mosolyogtam, hogy épp te éhezteted szegény gyermeked:DDD )
Örülök, hogy tetszik! Tényleg nagyon egyszerü; hamar kész van. És a fö szempont, hogy sokáig eláll, lehet ezt rágcsálni még karácsony után is 😉
Jav: kisadag, természetesen – megint kapkodtam:OOOO
Ismerve a sütemények körében tett orvtámadásaidat, én is felröhögtem azon a képzavaron, miszerint éhezteted a gyermeket :-DDD
Ugye???? 🙂
Látom belelendültél az adventi aprósütemények készítésébe. A fotók természetesen gyönyörűek. Holnap reggel várlak egy kis beszélgetésre és kávéra.
Alig várom, hogy végre dumcsizzunk! 🙂
Ancsika, Nálad tényleg olyan az advent,ahogy az a nagykönyvben meg van írva!
Vesta! nagyon szeretem az adventet, így biztos “átjön” 🙂 És az adventtöl már csak a karácsonyt szeretem jobban!
A nagylányom nagy mézes rajongó, ezt is ki fogom próbálni!
Mindenképp számolj majd be! 🙂
Kipróbálva, a kicsi lányomnak ízlik, a nagynak is biztos fog, csak ő még nem tudta tesztelni. Szódabikarbónát tettem bele, gondolom ezért nem akartak lapulni, de egy kispohárra segítettem a dolgon.
De örülök, hogy sikerült és ízlik! 🙂